24. fejezet - Megint elrontottam!

Sziasztok! Itt az új rész!! VÁROM NAGYON, NAGYON, NAGYON A KOMMENTEKET!!!! :) JÓ OLVASÁST!! :)

-          Szemeim csukva, körülöttem érzem ott lebeg a rózsaszín köd, aztán egy másodperc alatt tűnik el, valami, vagy valaki beárnyékolja mindezt.

-          Zayn ezt nem lehet – toltam el magamtól gyengéden. Meglepődve nézett rám.

-          Mi az, hogy nem lehet? Most mondtad, hogy szeretsz.

-          Igen, de te még mindig Genevával jársz és most csaltad meg velem. És ezt nem szabadott volna. Igen azt mondtam szeretlek, mert így is van, de neked van barátnőd, aki nem én vagyok. És én nem szeretnék senkit sem megbántani.

-          Mi? Ugye nem? Figyelj Gigi, beszélek Genevával – elmosolyodom, kijelentésén. Tudtam, hogy ezt fogja mondani. Nem szeretném sem magamat, sem pedig Zaynt bajba keverni, fogalmam sincs, Geneva mit érez Zayn iránt, már pedig ha szereti akkor bármire képes lesz érte, és tudom, egyből engem hibáztatna. Női logika.

-          Szeret téged. Nem teheted meg vele, hogy összetöröd a szívét – simogattam meg kezét.

-          De én pedig, téged szeretlek és így a te és az én szívemet töröm össze. Túl messzire húzod ezt az egészet. Kezdem azt hinni, nem is szeretsz igazán és nem is akarod, hogy ez az egész összejöjjön nekünk – rázza meg a fejét – jó, legyen amit akarsz, maradok Genevával, talán így jobb is lesz. Szia – mondta s idegesen kicsörtetett az öltözőből. Én csak félek. Magam elé meredve ismétlődnek bennem szavai. ’ Maradok Genevával, talán így jobb is lesz’ . Óh az-az átkozott, hülye makacsságom, mindent el tud rontani. Arcom kezembe temetem, s térdemen támasztom azt. Megint elrontottam, pedig olyan közel voltam hozzá.

-          Gigi mi a franc történt? Zayn az előbb olyan ideges volt, mint még soha. Aztán oda ment Genevához és majd lenyelte – mondta, s az utolsó mondatot már fintorral az arcán és hangjában undort véltem felfedezni.

-          Semmi, megint elrontottam.

-          Nem úgy volt, hogy elmondod neki?

-          Elmondtam.

-          Akkor?

-          Azt mondtam, nem szeretnék megbántani senkit és, hogy ne szakítson Genevával miattam.

-          Te teljesen megbuggyantál? És Zayn mit mondott? – kérdezte elég idegesen.

-          Azt, hogy szerinte nem is akarom, hogy ez az egész összejöjjön nekünk. És hogy jobb is lesz ha Genevával marad.

-          Tudod mit? Igen igaza van! Hányszor meg akart szerezni téged, de te mindig hárítottad, bejelentetted neki, hogy szereted erre te azt mondod ne szakítson a barátnőjével, mert a csaj szereti, de inkább törjön össze a te és az ő szíved, mint azé az emberé aki közétek áll. Nem értelek.

-          Én csak félek! Félek nem felelek meg neki, majd rájön, hogy ronda vagyok és, hogy szebbet és jobbat kaphat nálam és akkor elhagy – sírtam el magam, Do leült mellém és átölelt.

-          Ne mondj ilyet. Oda meg vissza van érted, hogy tenne ilyet? Sokat aggodalmaskodsz. Gyere igyunk valamit – kézen fogott és kirángatott, be a tömegbe. Egyből a pultoshoz fordultunk, én csak annyit mondtam neki, hogy valami jó erőset kérek, Do pedig valami furcsa ital nevet. Mikor a srác oda adta az italainkat, barátnőm a tömeget pásztázta, majd egy ponton megállapodott tekintete, odanéztem és Hazzát láttam, aki mosolyogva figyel a Malik lányt.

-          Menj, remélem neked összejön – mondtam, s fejemmel Harry felé böktem. Do, mint egy tinédzser, miket beszélek, hiszen tinédzser, oda szaladt Styleshoz, majd beszélgetésbe merült vele. Az italokat keverő fiúhoz fordultam és mondtam neki, hogy adjon egy üveg valami jó erős piát. Nyomban oda adott egy üveget, melynek címkéjére az volt írva, hogy Jack Daniel’s. Vállat rántottam, nem ismerem az italt, sosem voltam jártas az alkoholos italok márkájában. Kifizettem, majd kimentem a hátsó ajtón, ami mögött egy négy fokos lépcső helyezkedett el, korláttal. Leültem a legfelső fokára, majd csak bámultam magam elé. Magamban dúdolgatni kezdtem Adele- Rolling in the deep című dalát. Nem tudom miért pont ezt, csak ez jutott eszembe. Elő vettem magam mellől az alkoholt, kinyitottam majd, jó nagyon kortyoltam a torokégető italból. Szemem összeszorítottam a hirtelen jött ital hatásától, de hamar túltettem magam rajta. Mikor kicsit lecsillapodtam, újra meg újra kortyoltam a folyadékból. Aztán lassan már a fél üveget kiittam. Ülő helyzetben is szédültem. Az erős ital felbátorított, egyre hangosabban énekeltem a világhírű énekesnő dalát, úgy éreztem ezzel minden fájdalmat kiadhatok magamból, hátradőltem kezemmel tartottam magam, fejem hátracsuklott, szemeim csukva és én csak adom ki magamból az összes fájdalmamat. Hirtelen a hátsó ajtó kinyílt, de engem ez sem zavart meg, tovább folytattam tevékenységemet és egyre hangosabban inkább kiabáltam, mint énekeltem a szöveget. Hihetetlen jobban tudtam a dal sorait, mint józanon. Egy kéz ragadta meg vállaimat, majd próbált felállítani, de megmakacsoltam magam, és a földön maradtam.

-          Szia Zayn! Gyere ülj le és igyál velem, és énekeljünk együtt. Olyan jó érzés.

-          Elég lesz, gyere – mondta, én csak nevetve ráztam meg a fejem és vettem újra kezembe az italos üveget, megint ráhúztam egy jó nagyot. Zayn kitépte kezeim közül a boldogságom okozóját, ránézett majd rám emelte tekintetét – ezt mind te ittad meg?

-          Egyedül vagyok itt nem? Csatlakozz már hozzám, vagy egyedül iszom meg a többit is – vigyorogtam.

-          Gyere, haza viszlek! – nyújtotta a kezét.

-          Nem akarok hazamenniiii – nyivákolva énekeltem.

-          Ahjj…Gigi, gyere!

-          Neeem!!

-          Jó, figyelj! Otthon megisszuk együtt jó? Csak gyere.

-          Jó – mondtam vigyorogva. Próbáltam felállni, de visszaestem ülő helyembe. Majd emiatt rám tört a röhögő görcs. Percekig nevettem, már összegörnyedve, aztán Zayn megfogta a karom, felhúzott, majd karjaiba vett és úgy vitt a kocsijához.

-          Ne légy ilyen morci Zaynci – simogattam meg vigyorogva, mogorva arcát, miközben még mindig a kezében tartott. Rám nézett és elmosolyodott.

-          Olyan buta vagy! Miért csináltad ezt?

-          Mert elbasztam, megint. Miért nem Gen…hogy is hívják? – vágtam értelmetlen arcot – mindegy szóval miért nem a barátnőddel vagy?

-          Az most mindegy. Szörnyen nézel ki, de még így is gyönyörű vagy.

-          Te meg dögös vagy. Tudod, most megcsókolnálak.

-          Nem te mondtad, hogy nem lehet?

-          Akkor józan voltam – vihogtam.

-          Na gyere, szállj be – lassan, óvatosan betett az anyósülésre, de kezem még mindig nyaka köré volt tekeredve – Gigi engedj el.

-          Megcsókolsz?

-          Akkor elengedsz?

-          Taláááán.

-          Ahjj…jó – azonnal ajkaimra tapadt én pedig egyre szorosabban húztam magam felé. A váltó szinte hátamba furakodott, de nem érdekelt, nem volt elég azokból az édes ajkakból.