43. fejezet - Egy kis szünet!

Sziasztok! Itt az új rész, tudom, hogy nem hosszú, 1 word oldal...de mivel csopiba feltettem a kérdést, hogy felrakjam-e és páran szeretnék elolvasni így felteszem! Remélem tetszik! Jó olvasást! Köszönöm, a komikat az előző részhez.:) <3

Nem bírtam aludni. Egész éjjel forgolódtam. Hajnali három óra körül, kikeltem a nyugodtan szuszogó Zayn meleg karjai közül, majd felvettem a puha, lila köntösöm és a hozzá való bolyhos papucsom, s lebattyogtam a konyhába. Do már régen elment, gondolom miután Zayn feljött hozzám, távozott. Anya pedig valószínűleg alszik. A helyiségbe leérve, elővettem a kedvenc szívecskés bögrémet, majd vizet engedtem bele, a mikróba tettem és beállítottam azt két percre, hogy felmelegedjen. Míg a víz forrott elővettem egy citromos tea filtert, cukrot és citromlevet, majd leültem a pulthoz. Magam elé nézve gondolkodtam. Miért is engedtem neki? Miért feküdtem le vele? Jó döntés volt? Időre van szükségem. A mikró hangos csipogással adta tudtomra, hogy kellően felmelegedett a vizem. Kivettem a bögrét, majd fogtam a filtert és belelógattam, tettem bele két kanál cukrot és egy kis citromlevet. Kezeim közé fogtam a bögrét, hogy hideg ujjaimat felmelegítse, majd kortyoltam belőle párat. A konyha ablaka most pont velem szembe helyezkedett el. Kinézve rajta csak sötétséget látok, mint ahogy az én fejemben is. Nem világosodik ki előttem a gondolat, hogy mi is zavar. Zavar egyáltalán valami? Megbántam, hogy átadtam neki az ártatlanságom? Nem. Határozottan nem. Talán még bánt amit tett velem, de mégis megbocsájtottam neki, mert szeretem. Nem tudok elszakadni tőle. A sötétségbe meredve, minden külső dologtól elkülönültem, ám mikor két gyengéd, erős kar ölelte át derekam, s húzott egy meztelen felsőtesthez, egyből visszatértem a jelenbe. A teámat sikerült kilöttyintenem, de azért még maradt benne. Gyorsan ittam egy kortyot, majd mikor éreztem, hogy már cseppet sem meleg, kiöntöttem a mosogatóba.

- Minden rendben? – kérdezte nyakamba fúrva arcát, s egy csókot nyomott a vállgödrömbe.

- Persze, csak megijesztettél. – Felé fordulva egy kis mosolyt erőltettem magamra, majd próbáltam kibújni ölelése alól.

- Tudod, hogy nem arra gondoltam. Mi bánt? Jól vagy? – Kérdéseivel csak úgy bombázott, s egy pillanatig sem akart elengedni.

- Elengednél légy szíves, szeretnék még egy teát készíteni. – Kissé borsosan közöltem vele, de most ebben a pillanatban nem éreztem, hogy szükségem lenne a közelségére. Furcsállva húzta fel a szemöldökét, majd kiengedett karjai közül. – Köszönöm. – Újra a csap alá tartottam a bögrémet, majd vizet engedtem bele, s betettem a mikróba.

- Szóval elmondod mi a baj? – Kérdezett újra, s érdeklődve figyelt rám. Váll rántva ültem le a pulthoz, s vártam, hogy újra kész legyen a tea vizem.

- Semmi, csak fáradt vagyok és nem tudok aludni. – Halványan elmosolyodott, majd velem szembe leült és megfogta a kezemet. Hüvelykujjával simogatta kézfejem, majd szemeibe nézett.

- Megbántad? – Kissé pironkodva néztem rá, bár számítottam arra, hogy felteszi ezt a kérdést.

- Egy pillanatát sem, csak egy kis idő kell, hogy átgondoljak dolgokat. Tudod, akárhogy is nézzük végül is te megcsaltál…akaratlanul is... és ezt fel kell dolgoznom. – Felálltam a székről, a mikróhoz mentem és kivettem a bögrét belőle, elvégeztem a már egyszer megtett műveletet majd a teával a kezembe visszaültem Zaynnel szembe a pulthoz.

- Szóval…időre van szükséged? – Óvatosan tette fel a kérdést. Nem tudtam mit mondjak.

- Talán amíg nem végzek az érettségivel egy kis szünetet kéne tartanunk…- Fejem lehajtottam, s utolsó szavaim halkan, de érthetően intéztem felé. Kíváncsian vártam mit is fog erre válaszolni, de egy ideig csak maga elé bámult.

Remélem tetszett, tudom, tényleg nem valami hosszú, de hogy ne várakoztassalak titeket annyit, feltettem és amúgy is ilyen befejezős vége lett.:)